Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár

Kiadványaink

Híreink

 Kiadványaink

Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria
Magyar Ferences Források

1.) „Te meztelen Krisztus, hol hagytad az ingedet?” Ferencesek a feloszlatás idején. Budapest, 2000.

Font.Hist.OFM.1.Régi adósságunkat törlesztjük akkor, amikor e könyv, a FONTES HISTORICI ORDINIS FRATRUM MINORUM IN HUNGARIA • MAGYAR FERENCES FORRÁSOK útra bocsátásával a ferences rend magyarországi történetének nehezen hozzáférhető, vagy eddig alig ismert forrásait közölni kezdjük. Szerencsésebb történelmű országokban ez már régen megtörtént. Nálunk a szerzetesrendek működésének újra engedélyezése, a rend iratainak, könyvtárainak újbóli birtokba vétele, eddig lappangó iratok, könyvek előkerülése (ld. gyöngyösi leletek) adnak új lehetőséget. Ezzel a lehetőséggel élve szeretnénk hozzájárulni a ferences rend magyarországi történetének kutatásához, annak fellendítéséhez. Talán furcsának tűnik, miért ezzel a kötettel indítjuk sorozatunkat, hiszen akadna régebbi forrás is. Ez igaz, de a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása olyan történelmi esemény, melynek átélői és elszenvedői közöttünk élnek. 1990-ben még nem is nagyon gondoltunk arra, mennyire sürgető is az akkor történtek leírása, megörökítése, visszaemlékezések, és fellelhető dokumentumok alapján. A közben eltelt idő, és a feloszlatáskor élők szinte egy évtized alatti eltávozása tette világossá, milyen fontos ennek a jelent is súlyosan meghatározó eseménynek az emlékeit összegyűjteni. Hiszen a fiatalabb nemzedék a feloszlatást már nem átélt valóságként ismeri, hanem — hála Istennek — csak úgy, mint a saját életét is nagyon meghatározó történelmi tényt. Ha most, az utolsó pillanatban ezt nem tettük volna meg, úgy jártunk volna, amint Tacitus is írja: „Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünknek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjed a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás.” (P. C. Tacitus: Agricola élete 2. Borzsák I. fordítása)

Kötetünk tehát ez a megmentett emlékezés, aminek az ad különös aktualitást, hogy a szerzetesrendek feloszlatása éppen ötven évvel ezelőtt történt Magyarországon. A visszaemlékezések összegyűjtése egyben a fiatalabb generáció tisztelgése is azok előtt a ferences testvérek előtt, akik elszenvedték a feloszlatás eseményét és következményeit, akik tanújelét adták a rendhez, hivatásukhoz való hűségnek, és akik áldozatokat is hoztak, hogy megőrizzék és továbbadják a ferences életeszményt.

2.) A Paokingi Apostoli Prefektúra rövid története. Historia brevis Praefecturae Apostolicae de Paoking. Budapest, 2005.

Font.Hist.OFM.2.A Paokingi Apostoli Prefektúra rövid története címmel a magyar ferencesek kínai missziós munkáját bemutató kötetet tart kezében az olvasó. A Kisebb Testvérek Rendjének magyar tagjai 1929 decemberében érkeztek meg Kínába és 1952 tavaszáig működtek ott, a segítségükre siető Szatmári Irgalmas Nővérekkel együtt. A hittérítés tevékenységük legfontosabb, de nem elszigetelt része volt. Részt vállaltak a ferences növendékképzésben és Paoking szegényeinek gondozásában; iskolát, árvaházat, kórházat, rendelőintézetet tartottak fenn, de a Magyarországon honos növénykultúra átvételét is előmozdították. 1938-ban a Szentszék a magyar ferencesek által gondozott területen megalapította a Paokingi Apostoli Prefektúrát, és P. Lombos Lászlót, a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány misszionáriusát nevezte ki annak első elöljárójává. A forráskiadványunk alapjául szolgáló szöveg az ő hagyatékából került elő; a latin nyelven lejegyzett összeállítást 1948 körül, már Magyarországon készítette.

A missziótörténet a kereszténység térségbeli elterjedésének bemutatásával kezdődik, ezt követi a magyar ferencesek letelepedéséről szóló beszámoló, majd a „historia domus jellegű” összeállítás, amely 1938-tól 1945 októberéig szinte napról-napra leírja a misszióval kapcsolatos eseményeket. A história 1945 október 30-án váratlanul, előttünk ismeretlen okból megszakad. Az írás azonban így, befejezetlenül is egyedülálló forrás a misszió életére, a kereszténység helyi történetére, valamint a II. világháború dél-kínai eseményeire vonatkozóan egyaránt. A kötetet gazdag képmelléklet és térképek illusztrálják.

3.) Nagy András OFM: A szécsényi rendház historia domusa I. Budapest, 2006.

Font.Hist.OFM.3.A szécsényi historia domus az 1332-ben alapított ferences kolostor egyik legfontosabb dokumentuma, ugyanakkor pedig a 18. századi történetírásnak a jeles alkotása.

A szalvatoriánus rendtartományban (Provincia Hungariae Sanctissimi Salvatoris Ordinis Fratrum Minorum Regularis Observantiae — 1629-től Strictioris Observantiae), melynek Szécsény is kolostora volt a 18. században, a rendtörténetírás komoly múltra tekint vissza. A historia domus előszavából és záró soraiból, valamint abból, hogy az író, Nagy András következetesen vezette az előző bekezdésben említett feljegyzéseket is, arra következtethetünk, hogy ezt a munkáját mintegy monográfiaként írta meg, még akkor is, ha buzdítja rendtársait a folytatására. Ezt kéziratának szerkezete is alátámasztja.

A szerző a kolostor bemutatását a helység, jelen esetben Szécsény történetének leírásával kezdi, a kolostor és a templom legtágabb értelemben vett jelenének bemutatásával folytatja, végül a kolostor történetének jelesebb eseményeit tárgyalva jut el ismét jelenéhez, és így alkot a saját korához visszatérve kerek egészet…

A historia domus története az 1950-es feloszlatás után lett izgalmasabb. Állítólag a budapesti Margit körúti rendházból, az oda felvitt anyagokból, még 1950-ben P. Galicz Töhötöm bízta Mizsik András szécsényi helytörténészre azzal a kéréssel, hogy ha a ferencesek visszatérnek Szécsénybe, akkor adja vissza a rendnek. Amikor 1989-ben a kolostorba visszaköltöztek az első szerzetesek, ő valóban át is adta P. Orbán Márk akkori gvardiánnak, és még a kötet restaurálásának költségeihez is hozzájárult. Minthogy ekkoriban kezdődött a kolostor régészeti feltárása és felújítása, a historia domus nagyon fontossá vált. Mivel gyakran kellett őket forgatni, P. Boros Gyevi Imre OFM plébános elkezdte magyarra is átültetni Nagy András kéziratát. A munkát folytatta akkor is, amikor 1993-ban elhelyezték Szécsényből, ennek eredményeként készült el a jelen kiadás.

4.) Richter Pál: Der Melodienbestand des Franziskanerordens im Karpatenbecken im 17. Jh. A ferences rend dallamkészlete a XVII. században a Kárpát-medencében. Budapest, 2007.

Font.Hist.OFM.4.A 17–18. század Kelet-Közép-Európájának konszolidációs és rekatolizációs viszonyai között a ferences rend zenei téren is két lábbal állt a meghatározó adottságok talaján, és a kulturális környezet közössége átívelt az egyébként zárt szervezeti egységet képező provinciák határain. Azt, hogy a közép-európai ferences zeneélet és források számos részproblematikája egységes tendenciák mentén összegezhető, mára a kutatások messzemenően bizonyították. Bár alig született monográfia a magyarországi és a környező országokbeli provinciák zenei aktivitásáról önmagában. mégis az utóbbi néhány évtized publikációi már megfelelő alapot adnak egy efféle áttekintéshez. Mint az előttünk álló katalógus remélhetőleg bőven igazolja, kétségkívül az elsődleges források feltárása, a szisztematikus anyaggyűjtés és -közlés nyithatja meg az utat a reprezentatív összehasonlítások felé. Ez itt és most a régi magyar kultúrtörténet ferencrendiekhez kapcsolható, izgalmas és eddig jóformán feltáratlan fejezetébe való betekintést szolgálja, tisztán a zene, liturgia és egyházi éneklés látószögéből.

5.) Medgyesy S. Norbert: A csíksomlyói ferences misztériumdrámák forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere. Piliscsaba – Budapest, 2009.

Font.Hist.OFM.5.Csíksomlyó ferences gimnáziumában tanuló székely diákok az 1721 és 1785 közötti időszakban több mint száz iskoladrámát adtak elő. A darabok szövegét a ferences tanárok írták. A drámák többsége misztériumjáték, melyek majdnem minden esztendő nagypéntekén Jézus Krisztus szenvedéstörténetét mutatták be, gyakran 70–100 diákszereplő részvételével. A közel 1800 oldalnyi kéziratban fennmaradt, magyar nyelvű, eddig nagyrészt kiadatlan csíksomlyói iskolai színjátékok ötvözték a bibliai, az apokrif eredetű, valamint a középkori és a barokk színihagyományban élő allegorikus elemeket. A színjátékokban feldolgozott motívumok a középkori ferences passiómisztikára és az abból kisarjadt népénekköltészetre, prédikáció- és elmélkedésirodalomra vezethetők vissza. A nagypénteki előadások elsődleges célja a színjátszók és a nézősereg bűnbánatának felkeltése volt.

Medgyesy-S(chmikli) Norbert kötetének fő kérdése: milyen úton és milyen szellemi csatornákon keresztül maradt fenn a késő középkor több színpadi és lelkiségtörténeti sajátossága a XVIII. század végéig a Keleti-Kárpátok ősi zarándokhelyén? A könyv az irodalom-, a dráma-, a színház-, a liturgia-, a zene- és az egyháztörténet, továbbá a vallási néprajzkutatás szemszögéből együttesen vizsgálja és vázolja fel a magyar művelődés- és lelkiségtörténetben páratlan, sajátos és szerves egységet képező, rendkívüli értékű drámaegyüttes eredetét, forrásvidékét, műfajközi összefüggésrendszerét és történeti stílusrétegeit. Emellett a kötet függelékében olvashatjuk a csíksomlyói misztériumjátszás legjellegzetesebb, eddig ismeretlen, lírai szépségű szövegeit.

6.) Kővári Réka: A Deák–Szentes kézirat. The Deák–Szentes Manuscript. Budapest, 2013.

Font.Hist.OFM.4.A régi csíki székely népénekhagyományt őrző Deák–Szentes kézirat közreadása a magyar zene- és népénektörténeti kutatás jelentős eseménye. E kottás forrás XVIII. századi, „használati” feljegyzésben tartalmazza a Kájoni János szerkesztette, 1676-os Cantionale Catholicum népének-szöveggyűjtemény második — Balás Ágoston által átdolgozott —, 1719-es kiadásának legfőbb dallamait. A kéziratban a Kájoni Cantionale anyagán kívül találhatók még egyéb, a kántori használatban alkalmazott tételek is: misék, litániára való Kyriék, barokk kanciók és újabb népénekszövegek.

A kézirat jelenlegi hiányai ellenére — a korábban készült másolatok felhasználásával — sikerült a teljes forrást rekonstruálni. Legfőbb ideje, hogy ez az igen fontos, kalandos sorsú és rejtély övezte, székelyföldi kottás forrás immár egészében, és nem csak egyes részleteiben napvilágot lásson. Megnyílhat így annak a lehetősége, hogy majdani kutatói végső, megnyugtató választ adhassanak arra, ki vagy kik írhatták a kéziratot (az elnevezés ugyanis nem őket jelzi), a leírás mikor történhetett (a szokásosan megadott 1774-es évszám csupán terminus ante quem, és műfaját, notációját tekintve társtalan forrásnak kell-e tartanunk, vagy akad hozzá hasonló.

7.) Kertész Balázs: A magyarországi obszerváns ferencesek eredetiben fennmaradt iratai 1448–1526.The Original Surviving Documents of the Hungarian Observant Franciscans 1448–1526. Budapest, 2015.

Font.Hist.OFM.7.A magyarországi obszerváns ferencesek 1448-ban létrejött vikáriája a 15. század második felében az ország legnagyobb szerzetesközösségévé vált. 1510 körül hetven kolostorukban 1500–1700 szerzetes élt. A ferences renden belüli reformirányzat gyors elterjedésében kulcsszerepet játszott az uralkodók, valamint számos arisztokrata és nemesi család támogatása. Az ország világi és egyházi vezetői felismerték, hogy a szigorú szegénységben élő, a prédikálásban jártas és könnyen mozgósítható szerzetesek — korabeli elnevezéssel: cseri barátok — a keresztény lakosság körében végzett lelkipásztori tevékenységen túl olyan feladatok elvégzésére is alkalmasak, amelyekre más szerzetesrendek csak kevésbé vagy egyáltalán nem. Ilyen feladatot jelentett az ortodox keresztények térítése, illetve a husziták és a törökök elleni küzdelem. Az obszervánsok működése ezeken a területeken a pápaság politikai céljaival is összhangban állt.

A kiadvány a vikária — 1517-től provincia — tagjai által 1526-ig kiadott, eredetiben fennmaradt iratok teljes szövegű publikálására vállalkozik. A források értékes adatokat szolgáltatnak a szerzetesközösség működésének, társadalmi kapcsolatainak, a kolostorok mindennapi életének megismeréséhez, emellett gyarapítják a késő középkori Magyarország vallásos életére vonatkozó ismereteinket. A nemzetközi kutatást az angolul is olvasható előszó, latin nyelvű kritikai apparátus és latin nyelvű mutatók segítik.

A teljes kötet elérhető ITT.

Impresszum