Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár

A Könyvtár szerkezete

Pályázatok

Régi ferences könyvtárak

Kisnyomtatványok

Könyvtárosok

 Pályázatok

Pályázatok

NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3511/03748 sz. pályázata

Jacobus Faber Commentarii in quatuor evangelium (Basel, 1523) c. művének restaurálása

NKA Jacobus Faber Stapulensis – francia nevén Jacques Lefévre d'Étaples (1450–1536) humanista pap és egyetemi tanár, Erasmus mellett a XVI. század legnagyobb hatású exegétái közé tartozott. Bár tanártársai a Sorbonne-on elítélték Faber Stapulensis 48 tételét, és többször menekülnie is kellett, mégsem lett a hitújítás híve. Pedig találkozott a reformáció eszméivel, és bibliakommentárjaiban ő maga is erőteljesen hangsúlyozta a Szentírás elsőségét a hagyománnyal szemben, sőt, magával Kálvinnal személyesen találkozott az irodalmi ambíciókat tápláló francia hercegnő, Navarrai Margit udvarában. A Szentírás teljes fordítását 1530-ban adta ki, bibliamagyarázatait részletekben 1512–1532 között jelentek meg. Az evangéliumokhoz írt kommentárja a jeles baseli nyomdász, Andreas Cratander (1490–1540) műhelyéből került ki 1523. március 15-én. Cratander maga is tanult humanista volt, az egyetemet Heidelbergben végezte, s mielőtt saját nyomdavállalkozásába kezdett volna, dolgozott betűszedőként Matthias Schürer mellett Strassburgban és korrektorként Adam Petri híres műhelyében, ahol Luther munkáit Hans Holbein illusztrációival jelentették meg. A sokrétű klasszikus műveltség Cratander kiadásain is jól látszik: Cicerót, Horatiust gondozott, orvosi könyveket jelentetett meg. És Jacobus Faber Stapulensis bibliafordításait és kommentárjait.

Bár Jacques Lefévre d'Étaples munkásságára manapság a katolikus megújulás előfutáraként tekint a teológiatörténet, ez a megítélés korábban meglehetősen eltérő volt, s ennek köszönhetően pl. az 1606-os Index librorum prohibitorum [.] (Bassani, Remondini) fel is sorolja Iacobi Fabri Commentaria in Euangelia című munkáját, mint tiltott művet. Ennélfogva rendkívül érdekes, hogy hogyan és miért kerültek be újszövetségi exegézisei katolikus könyvtárakba. A Magyar Ferences Könyvtár 01001419 jelzetű példányának bejegyzései alapján három possessor azonosítható: Jonas Petrus Colonniensis, neudorfi parochus, 1678-ban Paulus Albrechtovich ajándékozta, majd 1689-ben P. Horváth István. Az első két tulajdonos német plébános volt.

A kötet első íve hiányzik, ami esetleg azzal magyarázható, hogy a XVII. században indexen volt: az ellenőrzést, illetve a renitencia miatt kiszabott szankciókat könnyű volt úgy kijátszani, ha eltávolították a címlapot, mivel a könyv alapos vizsgálódás általi beazonosítására aligha volt mód egy-egy kánoni vizitáció alkalmával. Mindenesetre a ferences könyvtárakban feltűnően magas a címlap nélküli protestáns kötetek száma.

A könyvben még két jelzet olvasható: huszadik századi kézírással a <8465 szám>, illetve XVIII. századi vas-gallusz tintával az . A kötet mielőbbi restaurálását az indokolja, hogy fatáblás, vaknyomásos kötéstáblája erősen megrongálódott, így e körülmény a könyvtest további rongálódásával, illetve a hátsó tábla teljes elveszésével fenyeget.

A restaurálás szakmai beszámolója ITT érhető el.

A restaurált kötet fotódokumentációja:













Budapest, 2014. április 1.




NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3511/03689 sz. pályázata

Marko Marulic De institutione bene vivendi c. művének restaurálása

NKAMarko Marulić (1450–1524) humanista műveltségű horvát költő, ifjúságának kicsapongásait levezeklendő, harminc évesen visszavonult a világtól, hogy életét a tudományok művelésének és az imádságnak szentelje. E két szándék tökéletes szintézise a kor „helyes élet” könyvtípusába tartozó, 1506-ban, Velencében megjelent moralizáló munkája, a De institutione bene vivendi. A szentek példáján bemutatott életmód tanácsok rövid idő alatt annyira népszerűek lettek, hogy a kötet számtalan új kiadásban is megjelent: többek között 1513-ban, 1540-ben, 1569-ben és 1590-ben adták ki különféle kiadó-nyomdászok. A Gyöngyösi Ferences Könyvtár is több példányt őriz a De institutione bene vivendiből.

A restaurálásra benyújtott kötet különlegessége, hogy vélhetőleg a könyvtár legkorábbi korszakához vezethet közelebb, ugyanis eredeti kötését a jelek szerint a XVII. században kissé szakszerűtlenül kicserélték. Az alighanem házilag készített új kötés pedig egy XIV–XV. századi pergamenkódex lapjaiból való, amelynek jelen állapotában megfejthető szövegrészletei többek között egy igen korai, XII. századi Szent László himnusz töredékét, a „Regis regum civis, ave, / regum gemma, Ladislae…” kezdetűt tartalmazza, amelyet Szent László király zsolozsmájáéban imádkoztak. Ha bizonyítható lenne a kódextöredék ferences provenienciája, úgy az fontos liturgiatörténeti adalékot jelentene; de a töredék mindenképpen a középkori magyar könyvkultúrára vonatkozó ismereteinket gyarapítja. Mivel az igen rossz állapotú kötet papírtáblái szétfeslenek, látható, hogy további, XVII. századi levelek vagy kéziratok, továbbá a kódex eddig nem látható részei válhatnak tanulmányozhatóvá a restaurálás eredményeként.

A restaurálás szakmai beszámolója ITT érhető el.

A restaurált kötet fotódokumentációja:















Budapest, 2014. február 27.




NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/1058 sz. pályázata

Kolostorok titkai:

Budapesti szerzetesi gyűjteményi nap, 2013. szeptember 17.

NKAElső alkalommal rendeztek a Budapesten működő szerzetesi gyűjtemények (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Levéltára, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Könyvtára és Levéltára) „gyűjteményi napot” a budai Tamás Alajos Közösségi Házban (Rómer Flóris u. 4.), ahol a rossz idő ellenére összesen több mint hetvenen gyűltek össze, közte a gasztrónómiatörténet kutatói és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész hallgatói.

Az idei rendezvény témája a „Szerzetesek asztala” volt. Kálmán Peregrin ferences köszöntőjében arról beszélt, hogy „a szerzetesi közösségben az oltár asztalának és a szerzetesi közösség asztalának jól kell működnie ahhoz, hogy a szerzetesi közösség be tudja tölteni azt a hivatását amire az Úristen meghívta. A szerzetesi asztal, a testvéri közösség asztala, annak a tapasztalanak a helye, ahol érzelmileg és értelmileg táplálják és segítik egymást azok, akiket ez az asztal összeköt. Ez az, amely segíti azt a képességet, hogy ezen a két helyen megtapasztalt asztalközösség élményét és gazdagságát tovább tudják adni.”

Benda Borbála előadása az egri ferences rendház XVIII. századi rekonstruált táplálkozástörténetéről szólt, amelyet a kor általános táplálkozási szokásai, a levéltárban őrzött számadáskönyvek, valamint összehasonlításként a szécsényi ferences rendház historia domusa alapján állított össze.

Szintén XVIII. századi asztali szokásokkal, illetve ezek iskolai színjátékokban és korabeli népénekekben való megjelenésével foglalkozott Medgyesy S. Norbert, aki a nagyböjt előtti farsangi énekeket, Bacchus-zsolozsmát mutatott be és elemzett.

Keppel Dániel az esztergomi ferences kolostor refektóriumának ikonográfiai programját részletezte vetített képes előadásában. Ezt követően a szünetben a látogatók megtekinthették a Magyar Ferences Könyvtár gyűjteményéből származó metszet kamara-kiállítást. A képek olyan nyomatok másolatait tartalmazta, amelyek – az ősnyomtatványoktól a XVIII. századi rézmetszetekig – étkezési jeleneteket ábrázolnak.

A szünet után Koltai András a piarista klerikusok „asztali illemtanait” mutatta be a XIX–XX. században; olyan szövegeket, a képzés során használt előírásokat, szabályokat, amelyek az asztali szokásokat szabályozták.

Mihalik Béla egy huszadik századi magyar szerzetesi életút kitérőit, Vogl Gáspár jezsuita segítőtestvér kényszerű pályamódosításait ismertette a jelenlevőkkel. Vogl Gáspár rendjének 1950-es betiltása után az Astoria szálló főszakácsa,majd Rómában a Collegium Germanicum főszakácsa lett.

Az előadások után Fáy Zoltán vezetést tartott az Országúti ferences templomban, amelynek ikonográfiai programja és egyes képei Franz Anton Maulbertsch-hez, illetve köréhez köthető.


A konferencia programja a következő volt:

14:30Köszöntő / Kálmán Peregrin OFM
14:40Ferencesek eledele (a XVIII. században) / Benda Borbála (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár)
15:00Bacchanáliák a kolostorban (énekek és színjátékok ételekről és italokról a XVIII. században) / Medgyesy S. Norbert (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
15:20Az esztergomi ferences kolostor refektóriuma (egy XVIII. századi festménysorozat ikonográfiai ismertetése) / Keppel Dániel (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Esztergom)
15:40Szünet / Kiállítás a Magyar Ferences Könyvtár XV–XVI. századi étkezési metszeteiből / A szerzetesi gyűjtemények újabb kiadványainak árusítása
16:00A jól nevelt piarista az asztalnál (XX. század eleji piarista illemtanok alapján) / Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára)
16:20Az Astoria szálló jezsuita szakácsa (Vogl Gáspár jezsuita segítőtestvér életútja) / Mihalik Béla (Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltára)
17:00Séta a budapest-országúti ferences (korábban ágostonos) templomban Fáy Zoltán (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár) vezetésével. (Farbaky Péter más elfoglaltsága miatt nem tudta megtartani előadását.)

A konferencia előadásai megtekinthetők a Bonum TV felvételén is.

Budapest, 2013. október 3.

Impresszum